Mi a salak valójában?
A salak, az érc olvasztók és a hőerőművek visszamaradt mellékterméke. Színe jellemzően vörös (vörös salak) vagy szürke (szürke salak).
A kohósalak és az erőművi pernye kedvelt alapanyaga volt az építőiparnak a rendszerváltozás előtt. Falazóelemeket gyártottak belőlük az olcsósága és újrahasznosíthatósága miatt. Parketták alatt aljzatfeltöltésként, a padlástérben födémfeltöltésként használták, általában hőszigetelés céljából.
Nem szabad elfelejteni, hogy a salak, ma már bizonyítottan veszélyes hulladéknak számít!
Gázszilikát vagy Salak?
Mindkét anyag sugárzó lehet és okozhat magas radonkoncentrációt.
A különbség valójában szemmel látható a legtöbb esetben, de mivel sok variációt létrehoztak az emberek amikor a saját házukat építették, így néhány esetben megtévesztő.
Miért veszélyes a salak?
A Földön az állandó radioaktív gamma háttérsugárzás egy természetes jelenség ami szinte mindenhol mérhető ami jellemzően <0,1 µSv/h, az értéke.
A különböző épületeknél felhasznált építőanyagoknak pl: téglának és burkolólapoknak is van egy állandó „normális” sugárzása, ez álltatában 0,15-0,19 µSv/h.
Ezzel szemben az erőművi vagy a kohósalakból készült épületszerkezeteknél, épületeknél, feltöltéseknél már mérhető helyenként az átlagosnál magasabb vagy túl magas érték is, mint pl.: 0,3-0,5 µSv/h vagy >0,5 µSv/h ami hosszútávon káros lehet a szervezetünk számára hiszen egy erősebb gamma-sugárzásról beszélünk, ami daganatos, betegséget kialakulásáért lehet felelős.
A katasztrófavédelem honlapján az alábbi értékeket határozták meg Magyarországon:
Normál érték: <250 nSv/óra = <0,25 µSv/h
Figyelmeztetési szint: 250-500 nSv/óra = 0,25-0,5 µSv/h
Riasztási szint: 500 nSv/óra = 0,5 µSv/h
Bővebb hivatalos információ a határértékekről a lap alján található, ezen az oldalon!
Hivatalos információk, adatok:
https://www.katasztrofavedelem.hu/modules/hattersugarzas/aktualis_adatsor
Nemzeti Népegészségügyi Központ közleménye
Az épületszerkezetbe beépített kohó/erőművi salaknak nagyobb a dózisjáruléka. Mivel az otthonunkban tartózkodunk a legtöbbet, ott tesszük ki magunkat többletsugárzásnak. Sopron, Várpalota, Dunaújváros, Budapest, Salgótarján, Eger, Rudabánya környékén több ilyen épület is állhat de hogy mennyi, azt csak mérésekkel lehet feltárni. Magyarországon korábban több helyen is bányásztak olyan szenet, amely Európai viszonylatban is jelentős rádiumot tartalmazhatott. A sugárzó anyagok azonban az elégetés során nem illantak el, hanem bedúsultak, így nagyobb lett a koncentrációjuk. Annak függvényében hogy a bányászott vasérc vagy szén, aminek melléktermékét felhasználták sugárzó volt-e vagy sem. A rudabányai vasérc radioaktívan sugárzott, viszont hasonlóan egy import szállítmány is sugározhatott attól függően hogy honnan származik a vasérc, a szén. Ezeket az értékeket kizárólag mérésekkel lehet megállapítani az anyagfelhasználás helyszínén.
Többemeletes házaknál a főfalak, válaszfalak készültek salakból, illetve a padlóban volt elterjedt a salakkal való feltöltés. Családi házaknál, melléképületeknél szintén a falazatok készülhettek salakból, jellemzően salakblokkos vagy vert salakos módszerrel. Ezeknél az épületeknél a padlóban lévő salakfeltöltések mellett, a padlás födémek feltöltése is ezzel a módszerrel készült.
Hogyan történik a mérés?
A méréshez Geiger-Müller számlálót használunk, ami környezeti gamma-dózisegyenérték teljesítményt mér, információt adva arról, hogy egy óra alatt a gamma-sugárzásból eredően mekkora dózis éri az ingatlan lakóit.
Nem megijedni kell.. előrelátónak lenni. Lehetséges hogy nincs komoly probléma.
Egy épület átvizsgálása során, ahol magas értéket mutat a készülék, ott lehet szükség beavatkozásra. A mérést tanácsadás követi a kiértékelt helyszíni jegyzőkönyv alapján.
Ahol szükség van rá és lehetséges, ott vállaljuk a salak eltávolítását és az épület megfelelő helyreállítását is!
